Megérkezés

Az utolsó este sikerült csak bepakolnunk, így nem vagyok biztos benne, hogy minden ott van, aminek ott kell lennie. Most is többfajta programra készülünk, így mindenféle időjárásra fel kell készülnünk. A hegyekben, 1800 méter magasságban az internetes információs szerint már 0 fok körüli időjárás elképzelhető, de napfényes napokon remélhetőleg az hőmérő higanyszála 23-25 fok fölé fog kúszni. De sajnos esőre is számíthatunk, szóval hideg, meleg, eső, minden elképzelhető. Máskor ennél sokkal felkészültebb vagyok, így nagyon az az érzésem, hogy biztosan elfelejtettem valamit.
Amikor befejeztem a pakolást, újból megnéztem az időjárás előrejelzést, ami elég sokkolóan hatott rám. Szinte minden napra esőt jósoltak, bár azért legalább nem egész napos esőket. Találtam egy másik web oldalt, amit eddig még nem láttam, és ott úgy utaltak Madeirára, mint az "örök tavasz" szigetére. Tulajdonképpen Madeirán nyáron sincs nagyon meleg, és a nyárhoz képest a tél sem sokkal hűvösebb. Megfordult a fejemben, hogy talán teljesen rosszul pakoltam, hűvösebb lesz, mint gondoltam, de már nem volt erőm újra kezdeni.
Mivel a program sem állt még össze teljesen, egy ideig próbáltam még magam gyötörni, de elég álmos voltam, így nem voltam valami túl eredményes.
Csütörtökön délelőtt még volt egy pár óránk, mielőtt elindultunk a Gatwick repülőtérre. Megtaláltuk a parkolót, időben ott voltunk, és próbáltunk átkapcsolni holiday üzemmódba. Az utóbbi időben annyi minden kisebb-nagyobb horderejű dologgal kell foglalkoznunk, nem akarjuk, hogy ezek körül forogjanak a gondolataink, ahelyett, hogy teljesen a körülöttünk lévő dolgokra koncentrálnánk.
Megebédeltünk, megkávéztunk, és már állhattunk is a sorba.

Gépünk kb fél órás késéssel szállt fel, majd 3,5 órás repülés után már  közeledtünk a Cristiano Ronaldról elnevezett repülőtér felé.

Hát ez a leszállás igazán izgalmas volt! A kifutópálya olyan kicsi, hogy már a tenger felett elkezdtünk ereszkedni, aztán mire a házak fölé érkeztünk, szinte azt éreztük, hogy a kerekünk már a házak tetejét súrolja.

Aztán végre letette a kerekeket az aszfaltra, de  elég gyorsan kellett megállnia, hogy ne a tengerben végezzük. De szerencsére legalább nem fújt a szél,  mert a kolléganőm szerint, aki rendszeresen jár Madeirára, nagyon szeles szokott itt lenni, ami nagyon dobálja a gépet. De most teljes szélcsend volt, és csak egyszer kerültünk egy nagy felhőbe, ami egy kicsit összerázott bennünket. Hála az Úrnak, szerencsésen földet értünk és megálltunk, mielőtt elértük volna a tengert!
Nagyon hamar túl voltunk az ellenőrzésen, és a csomagok is azonnal jöttek. Mire kiértünk a váró csarnokba, már várt is bennünket a mikrobusz, ami a szállodához vitt bennünket. Fél 7 volt, és már sötétedett, így útközben nem sokat láttunk a kb. fél órás útból.

Örömmel nyugtáztunk, hogy kellemes az idő, mint egy hűvösebb nyári estén.

A tengerparton haladtunk Funchal felé, az út másik felén, a domb oldalon mindenfelé házak, eléggé zsúfoltnak tűnt. De az látszott, hogy a növényzet mindenfelé üde zöld, pálma- és egyéb fák, virágzó bokrok még novemberben is.
Szállodánk egy igen magas épület, közel a tengerhez, és kértük, hogy lehetőleg magasban legyen a szobánk, mert hallottam, hogy ott sokkal szebb a kilátás, és az utca zaja is kevésbé szűrődik fel. Kérésünket tejesítették, és a hetedik emeleten kaptunk helyet. Hogy milyen a kilátás, azt majd holnap reggel fogjuk meglátni. A szoba elég kicsi, és egyszerű, de meg vagyunk elégedve,  tiszta és kultúrált.
Egy kicsit szusszantunk, majd elmentünk egy kis rövid sétára. Megnéztük a szálloda medencéjét is, nem túl nagy ahhoz képest, hogy milyen sok ember szállhat itt meg. A recepciós azt mondta, hogy fűtik a vizét, de amikor beledugtam a kezem, nem éreztem túl melegnek. Nem tudom fog-e benne valaki fürödni.

Vacsorázni nem akartunk, mert még nem voltunk éhesek az ebédre elfogyasztott fish and chips után, de azért mégis beültünk egy helyre, hogy kipróbáljunk a helyi bor ajánlatot, és egy kicsit csipegettünk hozzá. Egy idő után az utóbbi napok éjszakába nyúló programtervezése miatt már annyira fáradt voltam, hogy inkább visszatértünk a hotelbe lepihenni..